HIVATKOZOTT MŰVEK 32 A SSMAN, Jan: Weisheit, Loyalismus und Frömmigkeit. In: Hor- nung, Erik – Keel, Othmar (szerk.): Studien zu altägyptischen Hűtlen asszonyok – táncoló szüzek Lebenslehren. Universitätsverlag – Vandenhoeck & Ruprecht, Freibourg–Göttingen, 1979. /OBO 28./ 11–72. o. Női képek, női szerepek Jeremiás könyvében BRENNER, Athalya: Are we amused? Small and big differences in Josephus’s Re-Presentation of Biblical Female Figures in the Jewish Antiquties 1–8. In: uő (szerk.): Are we Amused? Humour about Women in the Biblical Worlds. Continuum,  VARGA GYÖNGYI London – New York, 2003. /JSOTS 383./ 90–106, BRUNNER , Hellmut: Altägyptische Weisheit. Lizensausgabe Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt (Zürich/ München), 1988. BÜHLMANN, Walter: Vom rechten Reden und Schweigen. Uni- A PRÓFÉTAI KÖNYV ÉS A NŐI SZEREPEK versitätsverlag – Vandenhoeck & Ruprecht, Freibourg/Göt- tingen, 1976. /OBO 12./ A keresztény teológia közel két évezreden keresztül lénye- H AUSMANN, Jutta: Studien zum Menschenbild der älteren Weis- gében elkerülte a valódi szembesülést a női létezés alapvető heit, FAT 7, Mohr Siebeck, Tübingen 1995. kérdéseivel. A nők helyzete az egyházban szociológiai és H AUSMANN, Jutta: Ein Widerspruch zwischen Theorie und emberjogi kérdésből a múlt század hatvanas-hetvenes Praxis. Überlegungen zum zerstörenden und aufbauenden Potential von Sprache am Beispiel der Rede über die Frauen éveinek fordulóján vált teológiai kérdéssé. Bár a feminista in den Proverbien. In: Berlejung, Angelika – Heckl, Raik bibliakritika és bibliaértelmezés közel egy évszázados (szerk.): Mensch und König. FS Rüdiger Lux. Herder, Frei- múltra tekint vissza, csupán az utóbbi két évtized so- burg – Basel – Wien – Barcelona – Rom – New York, 2008. rán kapott tudományos rangot a bibliatudomány keretén /HBSt 53./ belül. Valójában napjainkban vált csak a bibliai exegézis DELKURT, Holger: Ethische Einsichten in der alttestamentlichen természetes velejárójává a szentírási szövegekben tükrö- Spruchweisheit. Neukirchener Verlag, Neukirchen-Vluyn, ződő női szerepekkel, az értelmezés női szempontjaival 1993. /BThSt 21./ kapcsolatos kérdésfelvetés. FUCHS, ESTHER : Laughing with/at Women. How Should we Read Biblical Humour? In: Brenner, Athalya (szerk.): Are we Általában véve azt mondhatjuk, hogy a teológia női arca Amused? Humour about Women in the Biblical Worlds. Conti- a szabadításteológiák köréből nőtte ki magát.1 Éppen ezért nuum, London – New York, 2003, 127–136. o. /JSOTS 383./ a teológiai reflexiók, megközelítések hátterében a fenn- R AD, Gerhard von: Weisheit in Israel. Neukirchener Verlag, álló hatalmi struktúrák kritikája mindvégig megmaradt. Neukirchen-Vluyn, 1970. TRÖMEL-PLÖTZ, Senta (szerk.): Gewalt durch Sprache. Milena 1 Szabadításteológiáknak nevezzük az elnyomottak, szegények, ki- Verlag, Wien, 2004. zsákmányoltak, kirekesztettek, faji, etnikai, kisebbségi alapon meg- VEATCH, Thomas C.: A Theory of Humor. Humor. The Inter- különböztetettek felszabadítására irányuló teológiák összességét. A national Journal of Humor Research, 11. évf. (1998) 2. sz. múlt század hatvanas éveiben Latin-Amerikában született szociális 161–215. o. http://tomveatch.com/else/humor/paper/. 2007. elkötelezettségű, radikális hangvételű mozgalmak a szenvedés tapasz- december 11. talatából kiindulva Krisztus megváltásának lényegét a rabságból való felszabadításban, felszabadulásban ragadják meg.  A Szentírás vizsgálatát tekintve a női exegézis azt a célt prófétai tradíciót alkotnak, amely egy fölöttébb kritikus idő- 34 tűzi maga elé, hogy a bibliai szövegek kánoni tekintélyé- szak társadalmi-politikai változásaira, kihívásaira reflektál.4 35 vel megerősített „férfiteológia” erődjéből kiszabadítsa és Jeremiás könyvét problémaérzékenysége és hitelesen fölszabadítsa a női gondolatokat, látásmódokat.2 személyes hangvétele miatt az Ószövetség iratai között Ebben a tanulmányban az Ószövetség egyik legje- az egyik legérettebb teológiai műnek tartják. lentősebb és sokat kutatott prófétai iratával, Jeremiás A prófétai hagyomány sokszínűségéből is adódik, hogy a könyvével foglalkozom. Teológusnőként azt vizsgálom könyvben szinte kivétel nélkül megjelennek a tradicionális meg, hogy a könyvben fellelhető, nőkkel kapcsolatos ki- női szerepek: szűz, mennyasszony, férjes asszony, anya és jelentések, képek, sztereotípiák, teológiai konstrukciók parázna nő. E női képek teológiai reflexiói a prófétának milyen exegetikai megfontolásokra vezetnek el, és milyen és tanítványi körének, illetve a későbbi szerkesztők látás- értelmezési lehetőségeket mutatnak meg – adott esetben a módjának felelnek meg. Férfi perspektívából, patriarchális klasszikusnak tekinthető megközelítésekkel, már alaposan alapállásból megfogalmazott elvárásokat mutatnak, és a „bejáratott” értelmezési utakkal szemben is. kor társadalmi konszenzusaira épülnek. Jeremiás könyve költői és prózai szövegek együttese, Kulturális antropológiai kutatások meggyőzően mutat- amelyben az intelemtől a fenyegető jövendölésekig, az ígé- ták ki,5 hogy az ókori Közel-Kelet mediterrán társadalmaira rettextusoktól a bölcsességi hagyományig számos műfajjal – így nagy vonalakban az óizraeli társadalomra is – jellemző találkozunk. Hiába keresünk azonban valamiféle konkrét a tisztességnek mint legfőbb értéknek a szégyennel való szem- rendező elvet, átfogó kronologikus rendet: inkább úgy beállítása: e két fogalom adja az érték-értéktelenség etikai tűnik, a szerkesztés(ek) alapvető szempontja az volt, hogy alapképletét. A férfiak a nyilvános szférában, a „kapuban”: egy iratba rendezve mindent megőrizzen, ami a prófétával a férfitársadalom e jellegzetes intézményénél és frekventált kapcsolatos hagyományként fellelhető volt.3 Az imádságok, helyszínén kapják meg méltóságuk, ismertségük és elismert panaszdalok, a száműzötteknek címzett levél, a példázatok, voltuk garanciáját. Ha egy férfi nem lép ki a magánszférából, jelképes cselekedetek, valamint a biografikus szövegek olyan akkor csorba esik becsületén és tisztességén: „anyámasszony katonájának” titulálják, és környezete szembesíti szégye- 2 E témához – általános bevezetőként is – két fontos könyvre hívom nével. A nők tisztességüket, becsületüket a privát szférán fel a figyelmet: SCHOTTROFF–SCHROER–WACKER 1995; PARSONS 2002. belül maradva őrzik meg; a családi körben, otthonukban 3 A prófétai iratot négy nagyobb egységre bonthatjuk föl: Az 1–25. vitathatatlan méltósággal bírnak. Ha azonban kilépnek ebből fejezet prófétai intéseket, kijelentéseket foglal magában. A 26–45. fe- jezet jobbára elbeszéléseket tartalmaz; a 37. fejezettől kezdve a próféta a védettségből, beágyazottságukból a nyilvános szférába, sorsával kapcsolatos eseményekről olvasunk Jeruzsálem ostroma alatt szégyenbe esnek: hamar olyan helyzetbe kerülnek, amelyben és után. Ebbe a narratív egységbe épült bele az úgynevezett „vigasztaló megkérdőjelezhető méltóságuk, és a nyilvános szférában könyvecske”, amely lényegében egy ígéretgyűjtemény: valószínűleg Je- mozgó férfi számára megszerezhető szexuális prédává válnak. remiás tanítványi köréből származhat. A harmadik egységben (46–51. fejezet) az idegen népek elleni fenyegető jövendöléseket találjuk. Az A házasságtörés szankcionálása tekintetében az ószö- utolsó, 52. fejezet egy történeti függelék, 2Kir 24–25 hagyományának vetségi hagyományban kettős mérce alkalmazását látjuk: átvétele. Jeremiás könyve valószínűleg két héber nyelvű változatban létezett, mivel a Septuaginta (a héber Biblia görög fordítása) egyes 4 Lásd KOMORÓCZY 1992, 182–209. o. szövegegységeket más sorrendben hoz, és tartalmi eltérések is talál- 5 A kulturális antropológia és a biblikus teológia közös metszetének hatók az úgynevezett maszoréta (hagyományosan elfogadott) héber vizsgálata amerikai biblikus kutatók köréből indult el. E helyen egy alap- szövegformához lépest. műre hívom fel a figyelmet: MALINA 1981. Lásd még MALINA–PILCH 1998.  a férfi mindig kívülről lép be a kapcsolatba, így a másik • A női lét talán legmélyebb misztikus tapasztalata: az 36 férfi házasságát töri, mivel a feleség „csak” a tulajdona a áldott állapot és a szülés a prófétai iratokban a gy- 37 férjének; érdekes módon a lehető legtöbb esetben enyhébb engeség, kiszolgáltatottság, szorongás jelévé, illusz- büntetést is kap. A nő viszont a saját házasságát, ezzel együtt trációjává devalválódik. a család egységét kockáztatja: a házasságtörés lényegében Ez az öt pontban röviden felvázolt, a nőiségre kritikusan ennek a családba való beágyazottságnak a feladása, így a reflektáló prófétai megközelítés Jeremiás könyvében is felelősség nagyobb súllyal nehezedik rá, és sokkal szigorúbb megjelenik. A következőkben ezeket az androcentrikus büntetésben részesül.6 hangsúlyokat, tendenciákat igyekszem nyomon követni és A női sorshoz, alapvető női tulajdonságokhoz, illetve megragadni a szövegekben kirajzolódó női képek, szerepek viselkedésmódokhoz a prófétai hagyomány negatív tar- összefüggésében. talmakat, konnotációkat kapcsol. Nagyon úgy tűnik, a női sajátosságoknak nincs önmagukban értékük – pozitív tartalmukat eltakarja, sőt olykor ezzel teljesen ellentétes A PRÓFÉTA SZEMÉLYES ÉLETÚTJA irányba mutat az a látásmód, amely a női jelleget veszély- ként, fenyegető kísértésként ragadja meg. A prófétai sors a szolgálatnak, hivatásnak alárendelt élet. • A szépség erényével a csábítás kísértése, a paráz- Jeremiás esetében ez egyet jelent a házasságról, családról naságra való hajlam áll szemben. A pozitív esztéti- való lemondással, a magány, számkivetettség vállalásá- kai érték gyorsan devalválódik, amint a férfiak rájuk val. Isten emberére nem vár normális, hétköznapi „férfi- leselkedő veszélyforrást látnak benne. férj-apa” szerep: idegenként, sőt a társadalmi normáktól, • A prófétai megközelítés értelmében az ékszerek, konvencióktól elidegenedett emberként mozog kortársai díszek a parázna nők által (is) viselt tárgyak: kézenfekvő között. ezért a mezítelenség, a szemérem kontraszttémájával A próféta küldetésének felvállalása egyben elszakadás összekapcsolni. is minden emberi, szociális kapcsolattól, kötöttségtől. • A tisztaság, szüzesség, illetve a mátkaság pozitív ér- Mindez azért, hogy megvalósulhasson egyetlen, szoros tékelése mellett majdnem minden esetben hangsú- kötődése JHVH-hoz; nyilvánvalóvá legyen teljes elköte- lyt kap, hogy ez a leginkább veszélyeztetett erény és leződése, és ezzel egyfajta radikális példaképként álljon érték. környezete, embertársai előtt: „Majd így szólt hozzám • A házasságban élő nő és családja számára az asszonylét az Úr igéje: Ne végy senkit feleségül, ne legyenek fiaid és értékes szerepkör (lásd a derék asszony dicséretét: leányaid ezen a helyen!” (Jer 16,1–2) Péld 31), ugyanakkor a férjes asszony potenciális hor- A Jeremiás-hagyomány biografikus elemei tehát egy dozója a csalfaság, hűtlenség tulajdonságainak. olyan prófétaszemélyiséget mutatnak be, akinek nem adatik meg, hogy felesége és gyermekei jólétéért munkál- 6 Bár a tórai szabályozást tekintve az együtt elkövetett házasságtörés kodjon és életükért aggódhasson mint felelős családapa; mindkét fél számára halálbüntetéssel járt (lásd 5Móz 22,22; 3Móz élete maga példázza a bekövetkező ítéletet. „Ez a hely”: 20,10), az Ószövetség tud azonban például a féltékenységi törvényről Jeruzsálem, Júda a babiloniaiak fegyvere és az éhínség mi- (4Móz 5,11–31) is, amely szerint a férjben felmerült gyanú esetén a feleség hűségét a pap „átokhozó vízzel” vizsgálja meg; fordított esetről att pusztulással sújtott területté lesz, ahol a halottak fölötti természetesen nem olvasunk. gyászra sem marad már lehetőség. Ebben a tekintetben a  prófétai sors a „kollektívum”: Izrael sorsát szimbolizálja. A megismerés és megszentelés aktusa a próféta legitimá- 38 Júda gyermekeit eléri JHVH halálos ítélete.7 ciójának az alapja. Azzal, hogy JHVH bensőséges viszonyt 39 A prófétai confessiók egy gyötrelemmel teli élet tapasz- kezdeményez, és megszenteli prófétáját, választásával talatait tárják föl.8 Legradikálisabb megfogalmazásukban elkülöníti őt a maga számára.11 Isten emberének kétségbeesését mutatják az élet érték- A prófétai vallomásokat olvasva felvetődik a kérdés: telensége, értelmetlensége miatt.9 vajon ezért a szenvedéssel teli életért az anyát terheli-e a A próféta személyes sorsához kötődő női motívum az felelősség, vagy ő valójában csak eszköz JHVH szándéká- anyasággal kapcsolatos. Az anyaméh gyümölcse, a gyer- nak megvalósításában? Úgy tűnik, Jeremiásnak nincs más mekvárás és a születés élménye a biografikus szövegekben módja a lázadásra, mint születése napját kárhoztatni, és negatív tartalmat kap. Ez a megközelítés éles ellentétben így közvetett módon tulajdon édesanyja döntését, anya- áll azzal az általános vélekedéssel és egészséges ószövetségi szerepét kérdőjelezi meg: „Jaj nekem, anyám, mert arra látásmóddal, amely a (fiú)gyermek világra jöttét JHVH szültél, hogy perlekedjem és vitázzam az egész országgal!” egyik – ha nem legnagyobb – áldásának tekinti. (Jer 15,10) Jeremiás megszületése ellen – úgy tűnik – az Örökké- Az alábbi textus a confessiók sorában a legradikáli- valónak sincs kifogása; Isten embere „prenatális” prófétai sabb hangot üti meg. Jeremiás minden keserűsége benne elhívásban részesül.10 JHVH már születése előtt lefoglalja összpontosul: „Átkozott az a nap, amelyen születtem, ne őt, hogy akaratának szószólója és választott szolgája legyen: legyen áldott az a nap, amelyen anyám szült! (…) Miért „Így szólt hozzám az Úr igéje: Mielőtt megformáltalak az nem öltek meg anyám méhében, hogy anyám lett volna a anyaméhben, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél, sírom, méhe örökre terhes maradt volna! Minek is jöttem megszenteltelek, népek prófétájává tettelek.” (Jer 1,4) ki anyám méhéből, ha csak gyötrelmet és szenvedést látok, és napjaim szégyenben érnek véget?” (Jer 20,14.17–18) 7 Brueggemann megjegyzi, hogy Jer 29,6-ban csillan föl újra a jövendő Jób könyvében is találunk hasonló gondolatot, amely reménye: „Házasodjatok, szülessenek fiaitok és leányaitok!” – addig Isten emberének e végső kétségbeesését, egzisztenciális azonban a kemény és kíméletlen ítélet szava hangzik. BRUEGGEMANN 1998, 151. o. kiszolgáltatottságát fogalmazza meg (Jób 3,1–26). Mind- 8 Lásd például THOMPSON 1980, 88–89. o. két ószövetségi személyiséget az átélt szenvedés indítja e 9 Henning von Reventlow világított rá, hogy a Jeremiás vallomásaiként radikalitásukban is a tehetetlenséget kifejezésre juttató számon tartott szövegegységek (Jer 11,18–23; 12,1–6; 15,10–21; 17,12– gondolatokra. A jeremiási szövegegységben a fokozás sti- 18; 18,18–23; 20,7–18) – műfajukat tekintve – a Zsoltárok könyvének egyéni panaszdalaihoz hasonlítanak, és így nem feltétlenül biografikus, lisztikai elemével találkozunk: a 14. versben először az inkább liturgikus funkciójuk van (R EVENTLOW 1963). Abban egyetértés átokmondás, aztán az áldás tagadó formája szerepel egy van, hogy e szövegrészeket a redakció munkájának tulajdoníthatjuk. mondaton belül. A 17. és 18. versben az egymást követő Mindazonáltal szervesen illeszkednek a prófétai hagyomány egészébe. két költői kérdés is ugyanezt a fokozást, tartalmi elmélyí- A könyvben megfogalmazott gondolat, miszerint a próféta személyes élete ítéletet példáz – amint azt a 16. fejezet elénk tárja –, nem hagy tést szolgálja. A 17. versben az „anya” és a „sír” két fogal- kétséget afelől, hogy Isten embere mindenkor az üzenet által megra- gadott, annak szolgálatában egzisztenciálisan elkötelezett személy volt. 11 Érdekes módon JHVH népével való kapcsolatát is ez a kettős cse- 10 Jeremiáshoz hasonlóan „magzati elhívásban” részesült Deutero- lekedet, magatartás jellemzi. A megismerés és megszentelés egyszerre Ézsaiás könyvében a „szolga” is; erről a második szolgaénekben érte- Istentől kapott ajándék, ugyanakkor elvárásként is megjelenik. Izraelnek sülünk (Ézs 49,1). Úgy tűnik, Pál apostol számára is így értelmezhető törekednie kell arra, hogy bensőséges kapcsolatot tartson fönn Istenével, leginkább Istentől kapott küldetése (Gal 1,15). és megszentelődjön a vele való szövetségi viszonyban (2Móz 19,7).  mának összekapcsolása drámai módon fejezi ki, hogyan idegen kultuszok Izrael számára folyamatos veszélyforrást 40 vált az élet ajándéka teherré Isten embere számára. Az és a bálványimádás kísértését jelentették. Ez az ószövetségi 41 átélt szenvedés és a kiszolgáltatottság súlyával terhelten teológiai alapképlet a ’paráznaság = nő’, illetve ’bálvány- a próféta a halál mielőbbi bekövetkeztében látja az élete imádás = „népem leánya”’ tematikus megfeleltetéseit értelmetlenségétől való szabadulás egyetlen lehetőségét. hozza. Logikus és célra vezető tehát a nőkkel kapcsolatos A prófétai önátok az emberi sors legnagyobb mélységé- könnyen adódó sztereotípiák alkalmazása. ből fakad föl mint a protestálás, a nemet mondás jogának Az Izrael szüzének, Sion/Jeruzsálem leányának szó- végső, tragikus megnyilatkozása, és ezzel a radikális kér- ló prófétai ige egyrészt bűnbánatra, gyászra szólít fel, déssel szembesíti az olvasót: vajon mennyi áldozatot kell másrészt a nép(ek) bukását, szenvedését konstatálja, de és lehet vállalni, és mennyi terhet bír el az Isten embere? arra is van példa, hogy mondanivalója kemény hangú ítélethirdetés. A leány elbizakodott, szófogadatlan:13 ez a tulajdonsága a hűtlenség, paráznaság bűnébe ejti: „Igen bor- „NÉPEM/NÉPEK LEÁNYA” zalmas dolgot követett el Izráel szűz leánya.” (Jer 18,13b) Súlyos vétkéért büntetést érdemel: a retorziót idegen A városok, települések, országok, népek általában nőne- nagyhatalmak Júda-Jeruzsálem elleni fellépésében, pusz- műek a héber nyelvben. Valószínűleg a közösségi térnek tításában látjuk megvalósulni. „Elpusztítom Sion leányát, mint az összetartozás helyének és ezzel összefüggésben a szépet és gyönyörűségest.” (Jer 6,2) „Mondd el nekik ezt a befogadásnak sajátosan női attitűdje adhat alapot erre. az igét: Szememből könnyek hullanak éjjel-nappal, és nem Ebből a grammatikai adottságból következően kézenfekvő apadnak el. Mert súlyos sebet kapott népem szűz leánya, volt, hogy a társadalmi és vallási szóhasználat, illetve a igen fájdalmas csapást.” (Jer 14,17) „Népem leánya, öl- politikai propaganda egyaránt lelkesen építsen a női me- tözz zsákruhába, fetrengj a hamuban! Gyászolj, mintha tafora kibontására, és felhasználja a megszemélyesítés és egyszülöttedért tennéd, zokogj keservesen! Mert hirtelen a képes beszéd adta nyelvi eszközöket.12 eljön a pusztító ellenünk.” (Jer 6,26) Az északi országrész pusztulása után Júda királyságá- Bár Jeremiás könyvében Jer 13,20–27-en kívül – amely- ban is fontosnak látszott szorosabb kapcsolatok kiépíté- ről később részletesen is lesz szó – nem találkozunk a se a szomszédos népekkel. Az idegen nagybirodalmak motívum egy kiélezett, a szexuális erőszak irányába mu- terjeszkedéseit, hódításait egymással kötött politikai tató kidolgozásával, a tendencia, illetve a gondolatmenet paktumokkal, szövetkezésekkel kísérelték meg kivédeni irányultsága felismerhető a szövegekben.14 A szűz leány vagy legalább késleltetni. A politikai taktikázások gyakori súrlódásokkal és többnyire militáris lépésekkel jártak. 13 Lásd Jer 31,21b–22: „Térj vissza, Izráel szüze, térj vissza városaidba! Meddig tétovázol még, te szófogadatlan leány? Mert valami újat teremt A szomszédos népekkel való viszonyt a prófétai iratok az Úr a földön: a nő jár a férfi után!” Az igevers utolsó mondata érdekes: tanúsága szerint mindig is beárnyékolta a tény, hogy az a tradicionális nemi szerepek felborulásáról lehet szó? Ebben ragadható meg a büntetés, a hűtlenség konzekvenciája? 12 Pamela GORDON és Harold C. WASHINGTON tanulmányukban (1995, 14 A bűn megtorlása mint erőszakos cselekmény a következő prófétai 308–325. o.) meggyőzően mutatják ki, hogy a „rape language”, az erő- igékben kerül elő legmarkánsabban: Hós 2,16–17; Mik 4,11; Náh 3,5–6; szak nyelvi megjelenése végső soron nem egy úgynevezett „szemantikai Ézs 47,1–3; a két utóbbinál a női méltóság megalázása, illetve a szexuális balesetnek” tudható be, amint azt számos exegéta gondolja, hanem erőszak idegen népekre vonatkozik: Ninivére és Babilonra. Általában tudatos genderideológiai megfontolás áll a gondolatmenet hátterében. elmondható, hogy mielőtt a szexuális erőszakra sor kerül, a szűz leány  vagy éppen parázna leány/nő számára saját szépsége, kí- feleséget, prostituáltat, kontrollálatlan női szexualitást, 42 vánatos volta jelent veszélyt: a fájdalmas csapások és az férfi patrónus által eltartott nőt egyaránt érthetünk alatta. 43 ebből következő gyász nem hagynak kétséget afelől, hogy Jeremiás könyvében a házasságmetafora teljesen kidol- itt a legsúlyosabb vétek elkövetéséről van szó.15 gozott, már-már költői formát ölt; „teljes pompájában” áll Nem csupán Júdára, Jeruzsálemre, illetve Izraelre vo- előttünk. JHVH mint hűséges, szerető férj mélységesen natkoztatható ez a „leánytematika” (héber szóösszetéte- csalódott hitvesében, és felháborodottan elítéli őt. Júda/ lekben:  – bat), a hódító nagybirodalmak, szomszédos Jeruzsálem – Izrael/Samária mint hűtlen, parázna feleség népek is ott sorakoznak előttünk e szókapcsolatokban: Isten büntetésére számíthat. „Menj Gileádba, és végy balzsamot, Egyiptom szűz leá- A hű férj, JHVH reakcióinak a prófétai hagyományban nya! Hiába a sok orvosság, mégsem gyógyulsz meg! (…) sokféle útja, megnyilvánulási formája van, amely a mély megszégyenül Egyiptom leánya, északi nép kezébe kerül.” megrendüléstől a csalódás kifejeződésén át az ítéletig és (Jer 46,11.24) „Jajgassatok Hesbón miatt, mert romba adott esetben a terrorig ível. dől, kiáltozzatok, Rabbá leányai! Öltsetek gyászruhát, A parázna paradigmájához kötődő ellentétpárokat az gyászoljatok, tántorogjatok a kőfalak között! Mert Milkóm alábbiakban foglalom össze: fogságba megy papjaival és a vezetőkkel együtt. Mit dicsek- • JHVH emlékezik – Isten népe elfelejtkezett Uráról; szel a völgyeiddel, termékeny völgyeiddel, te elbizakodott • JHVH népéhez köti magát (szövetség) – Isten népe leány, aki kincseidben bízol, és azt mondod: Ki törhetne széttépi ezt a köteléket; rám?” (Jer 49,3–4) „Mert így szól a Seregek Ura, Izráel • JHVH a sértett fél, méltán haragszik – Isten népe: a Istene: Olyan lett Babilon leánya, mint a szérű, amikor sértő nem tanúsít bűnbánatot; ledöngölik.” (Jer 51,33) • JHVH kizárólagos tiszteletet, szolgálatot vár – Isten népe más istenek felé is nyitott; • JHVH mellett élet, biztonság és jólét vár népére – HŰTLEN ASSZONY JHVH nélkül kiszolgáltatottság, szenvedés, halál az osztályrésze Izraelnek. A nők elleni agresszió gyakori ószövetségi megnyilvánulása, Phyllis Trible könyvében, amely ma a női teológia egyik amikor a bibliai szerzők a hűtlenség teológiai kérdését a alapm űvének számít,17 „terrorszövegeknek” nevezi azokat nő parázna jellemével illusztrálják.16 A negatív női kép a az ószövetségi textusokat – elsősorban is prófétai kijelen- vallási, politikai „propaganda” eszköztárát bővíti. A pa- téseket –, amelyeket erőteljesen áthat az erőszak témája. rázna nőt jelölő héber kifejezés ( –zonah) ugyanakkor Ezek az ószövetségi igék Trible szerint JHVH-t magát is szemantikailag nehezen körülhatárolható: házasságtörő úgy mutatják be, mint aki nem avatkozik bele a nők ellen elkövetett erőszakos cselekményekbe, passzív résztvevője a történeteknek; sőt olykor ő maga is erőszaktevővé, aktív a férfifantázia vágyának tárgya; az abúzus után már csak „rossz nő”: a elkövetővé válik. szégyen egyértelműen rá helyeződik. Hós 1–3; Ez 16,23; Jer 2–5 textusait a feminista teológia 15 Erről a témáról lásd M AGDALENE 1995, 326–352. o. a „prófétai pornográfia” címmel illeti; ez az élesen provo- 16 A házasságtematika egyik alapszövege Jer 3,20-ban található: „De ahogyan egy asszony hűtlenül elhagyja házastársát, úgy hagytatok el hűtlenül engem, Izráel háza! – így szól az Úr.” 17 TRIBLE 1984.  katív szókapcsolat első hallásra tiltakozást, de legalábbis földi, deviáns, és a gyönyör keresése motiválja és ha- 44 erőteljes fejcsóválást válthat ki belőlünk. Ha azonban tározza meg. 45 közelebbről megvizsgáljuk a fenti ószövetségi textuso- • JHVH viselkedése, magatartása mutatja be a fé- kat, hamar világossá válik, mennyi verbális erőszak és rfi szexualitást; ugyanez megfordítva is érvényes: „terror” koncentrálódik bennük. Minden bizonnyal ezek a férfilét és férfipotenciál modellezi JHVH erejét, a prófétai pornográfia nyelvi eszközeivel megtámogatott hatalmát, cselekvőképességét, amely politikailag, szo- nyilvános igehirdetések a hallgatóság figyelmét felkeltő ciálisan és morálisan is korrekt. témát hoznak. Nem lehet nem figyelni ezekre a szavakra. • A nő a férfinak alárendelt, nyilvánosan is elnyomott, Ezékiel 16. és 23. fejezete megy a legtovább a verbális kontrollált szerepben van: szubjektum helyett objek- erőszak terén, ugyanakkor Jer 2–5-ben és Hós 1–3-ban tum. Ez az alávetettségét „bebetonozó” és a tárgyia- is hasonló jellegű teológiai gondolatmenetekkel talál- sítását elősegítő attitűd lényegében egyet jelent a nő kozhatunk.18 Ha a szóhasználat erősségét és a tartalmi dehumanizálásával. kérdéseket tekintve fokozatokat akarnánk meghatározni, A házasságmetafora pozitívnak tekinthető alkalmazására a Jeremiás-szövegek Hóseás és Ezékiel könyvének textusai egyetlen példa van Jeremiás könyvében: „Így szólt hozzám között félúton helyezkednek el. az Úr igéje: Menj és hirdesd Jeruzsálemnek: Ezt mondja az A verbális erőszak legkonkrétabb megnyilvánulásai Úr: Emlékszem rád: ifjúkorod hűségére, mátkaságod szere- Jeremiás könyvében JHVH-t mint bosszúálló Istent tetére, amikor követtél a pusztában, a be nem vetett földön.” mutatják be. Jer 13,26-ban ezt olvassuk: „Én is arcodra (Jer 2,1–2) A következőkben azonban egyre radikálisabb borítom ruhádat.” Izrael büntetése, a paráznaság bűnének hangot üt meg a próféta: „Elfeledkezik-e ékszereiről a lány, megtorlása pornografikus cselekedet lesz JHVH részé- díszes övéről a menyasszony? Rólam elfeledkezett népem ről!19 Az erőszak verbális eszköztárából merítve a prófétai számtalanszor.” (Jer 2,32) „Réges-régen összetörted igá- hagyományban reflektált házasságmetafora ilyen módon dat, széttépted kötelékeidet, és ezt mondtad: Nem akarok sajnos egyértelműen a szeretetkapcsolat pervertálásának szolgálni! De minden magas dombra és bujazöld fa alá szolgálatában áll. lefekszel, mint egy parázna.” (Jer 2,20) A házasságmetafora összefüggésében a nemi szerepekre Jer 3,1–5 közelítése teljesen negatív. Ez a szövegegység történő reflexiókra itt, Jeremiás könyvében is az alábbi a házasság intézményének tórai szabályozására reflektál. súlypontok jellemzők:20 5Móz 24,1–4 értelmében az asszony második férjétől való • A női szexualitás negatív előjelű a férfi szexualitás poz- elválása után nem térhet vissza első férjéhez, mert az ő itív vagy neutrális értékéhez viszonyítva. Alapvetően számára már tisztátalanná vált. A prófétai kijelentés erre a rendelkezésre épít, amikor JHVH parázna népét osto- rozza: „Majd ezt mondta: Ha valaki elbocsátja feleségét, 18 A feminista exegézis e „prófétai pornográfiaként” számon tartott szövegeket élesen bírálja nőkkel kapcsolatos negatív reflexióik, sérelmes és az eltávozva férjétől egy másik férfié lesz, vajon visz- és előítéletekkel teli látásmódjuk miatt. Lásd BRENNER 1995a. szatérhet-e megint hozzá? Nem válna-e ezzel gyalázatossá 19 JHVH attitűdje a féltékeny férj viselkedésével írható le a próféta az ország? Te pedig, aki sok barátoddal paráználkodtál, számára. E látásmódot, megközelítést az ószövetségi hagyomány egy- vissza akarsz térni hozzám? – így szól az Úr. Nézz föl a általán nem tartja problematikusnak. A női teológiai reflexió teszi föl a kérdést: milyen istenkép következik ebből? Lásd JAHNOW 1994. hegytetőkre, és lásd meg: hol nem háltak veled? Kiültél 20 Lásd BRENNER 1995b, 262. o. eléjük az útra, mint az arab a pusztában: gyalázatossá  tetted az országot paráznaságoddal és gonoszságoddal. szégyenülésére, mégis, mint egy megalázott, megerőszakolt 46 Ezért maradtak el az esőzések, tavaszi eső sem volt. Mégis nő, ellenségei prédájává lett. Egy olyan kultúrkörben, ahol 47 olyan a homlokod, mint egy paráznáé, félredobtál minden a meztelenség tabunak számított – különösen is a ruhátlan szemérmet. Bezzeg most így kiáltasz hozzám: Atyám! Ifjú- női test –, a próféta képi nyelve a szégyen és a megbotrán- ságomtól fogva te vagy a segítőm! Örökké tart-e haragod, kozás reakcióit hívja elő a hallgatókban. A női szemérem megmarad mindvégig? Így beszélsz, de közben folytatod felfedése, vagyis a ruha kitakarása eufemizmusként a rossz életedet, ahogy csak bírod.” (Jer 3,1–5) szexuális aktust jelenti az ószövetségi szóhasználatban.22 Először Izrael, majd Júda tért rossz útra: „És bár látta A szövegegységben először az ellenséges népek – vagyis (Júda), hogy a sok házasságtörés miatt elbocsátottam az Jeruzsálem „szeretői” – lesznek az erőszak elkövetői, amint elpártolt Izráelt, és kiadtam válólevelét, mégsem félt húga, a azt a 22. versben olvashatjuk, majd a 26. versben maga hűtlen Júda, hanem elkezdett ő is paráználkodni. (Jer 3,8) JHVH cselekszi ugyanezt. Az erőszak ( – hamasz) te- Ezért Júda is ítéletre számíthat. A női szépség csábítása mit hát azzal ér tetőpontjára, hogy Izrael igazságos és büntető sem ér: senki sincs már, aki Júda segítségére lenne szeretői Istene is alkalmazza, beveti népe ellen. közül. JHVH népe nem csupán megvetésre számíthat, A textus teológiai magvát alkotó 25–27. vers nem hagy de egyenesen pusztulásra, halálra ítélt. Ez a kijelentés jó kétséget afelől, hogy az istenfeledés rituális tisztátalan- példája a Jeremiás könyvének karakterét meghatározó sághoz: bálványimádáshoz vezet.23 A jajmondásban meg- fenyegető jövendöléseknek: „Hát te, pusztulásra ítélt, jelenő költői kérdés minden bizonnyal az ítélettel lezáruló mit csinálsz? Bíborba öltözöl, arany ékszerekkel ékesíted bűnös életforma végére céloz. Júdának már nem marad magad, festékkel készíted ki a szemedet? Hiába szépítgeted több lehetősége. Jeruzsálem bűnös engedetlenségének magad: szeretőid megvetettek, életedre törnek!” (Jer 4,30) egyenes következménye: megaláztatása és a rajta elkö- Amint arról már korábban említést tettem, a könyv leg- vetett erőszak. erősebb „pornografikus” kijelentése Jer 13-ban található. A 20–27. versek egy kerek poétikus egységet alkotnak egy perbeszéd keretébe ágyazott panaszdalként, amely AZ „ÉG KIRÁLYNŐJÉNEK” HÍVEI több exegéta véleménye szerint az egyik legnehezebb textus a könyvben.21 A prófétai képes beszéd itt „teljes A kánaáni népek termékenységkultuszai a bibliai Izrael pompájában” jelenik meg: „Ezért én is arcodra borítom története során mindig is jelentős befolyással voltak a ruhádat, hogy kilássék gyalázatod. Bujaságodat, vihogáso- zsidóság vallásgyakorlatára. Az Izrael népi vallásosságában dat, fajtalan paráznaságodat és bálványaidat ott látom a megjelenő szünkretista elemek, rítusok ellen a fogságban halmokon és a mezőn. Jaj neked, Jeruzsálem! Nem akarsz és azután kikristályosodó – a JHVH-hű papi, prófétai megtisztulni. Mikor lesz ennek vége?” (Jer 13,26–27) körökből kiinduló – intoleráns monoteizmus intézett A gondolatmenet előzményét a 22. versben találjuk: bár heves támadást.24 Júda/Jeruzsálem elbizakodottságában nem gondolt meg- 22 A 22. versben szereplő kifejezés szó szerinti fordításban: „erőszak a végtagokon” – szintén eufemizmus. 21 Bár az üzenet világos, a részletek – és főleg a szövegegységben em- 23 Lásd BRUEGGEMANN 1998, 133–134. o. lített különböző személyek – sok értelmezési kérdést vetnek föl. Lásd 24 E témához lásd RÓZSA Huba tanulmányát: 2006, 67–84. o.; továbbá THOMPSON 1980, 373. kk.; BRUEGGEMANN 1998, 133–134. o. STOLZ 1996; BAUDLER 1996.  Jeremiás erős konkurenciát lát a JHVH-hit számára tüzet gyújtanak, az asszonyok pedig tésztát gyúrnak, hogy 48 ebben a vallásgyakorlatban. A teológiai és politikai ha- áldozati süteményeket készítsenek az ég királynőjének, 49 talmat, illetve szellemi potenciált megjelenítő, férfitulaj- és italáldozatot mutassanak be más isteneknek, és ezzel donságokkal felruházott JHVH – vagyis a prófétai-papi bosszantsanak.” (Jer 7,18) „És ha az ég királynőjének istenkép – nem tűrheti a női princípium markáns szerepét tömjénezünk – mondták az asszonyok –, és italáldozatot a zsidó vallási életben. Jeremiáshoz hasonlóan Ezékiel mutatunk be neki, talán férjeink tudta nélkül készítünk próféta is – aki eredetileg pap volt – éles hangon bírálja a áldozati süteményeket, amelyek őt ábrázolják, és úgy mu- női istenségek kultuszát.25 Az igaz és hamis istentisztelet tatunk be neki italáldozatot? (…) Így szól a Seregek Ura, megkülönböztetését fontos témaként kezelik a fogság Izráel Istene: Ti és feleségeitek megtettétek, amit kimondta- időszaka körül keletkezett prófétai iratok. tok: teljesítjük fogadalmainkat, amelyeket megfogadtunk, Az „Ég királynője”-tisztelet a szír-palesztin Astarte- hogy tömjénezünk az ég királynőjének, és italáldozatot kultuszban gyökerezik; valószínűleg az asszír-babiloniai mutatunk be neki. Jól van, tartsátok meg fogadalmaitokat, Istár istennő kultuszának adaptálásáról és meggyökere- és teljesítsétek fogadalmaitokat!” (Jer 44,19.25) zéséről beszélhetünk a Mediterrán-tenger térségében. Baal istenség női párját, a gyakran vele együtt ábrázolt Anatot részesíthették kultuszi tiszteletben e populáris SZÜLŐ ASSZONY vallásgyakorlat alkalmával, amelyre nem az állatáldozat, hanem növényi termények, ételek felajánlása volt jellemző. A szülés gondolata Jeremiás könyvében alapvetően negatív Az ártatlannak tűnő „süteménysütés” gondolata és gya- színezetű: a gyengeség, a szenvedés, a szorongás, a halál- korlata mögött egy termékenységi kultusz szemimágikus félelem metaforájául szolgál. Minden bizonnyal a prófétai és szexuális elemei húzódnak.26 biográfia hátterén érthető ez a megközelítés, ugyanakkor A jeruzsálemi templom lerombolása (Kr. e. 587) után e egy általános korabeli látásmódot is kivehetünk a könyvben kultusz újra erőre kaphatott az országban maradt szegény e témában megfogalmazott gondolatok mögött. „Mintha sorsú lakosság körében. Jeremiás erőfeszítése, elkeseredett vajúdó asszony hangját hallanám, az először szülő nő polémiája az idegen kultuszok ellen, úgy tűnik, valódi sikoltását. Sion leánya kitárja a kezét, zihálva kiáltja: hatás nélkül maradt. Jaj nekem, összeroskadok a gyilkosok miatt!” (Jer 4,31) Az Ég királynőjéhez családi körben végzett kultuszgya- A szomszédos népekkel és érdekes módon a hódító korlatok során fordultak: bár elsősorban nők tisztelhették, nagybirodalommal kapcsolatban is hasonló szóhaszná- kultusza a textusok értelmében férfiakat és nőket, egész lattal találkozunk; minden bizonnyal általánosan ismert családokat egyesített. E tekintetben, a vallásgyakorlat képről, metaforáról lehet szó: „Olyan lesz azon a napon hétköznapi megnyilvánulási formáiban mintha elmosódtak Edóm vitézeinek a szíve, mint a vajúdó asszony szíve.” (Jer volna a „genderkérdések”: „A fiak fát szedegetnek, az apák 49,22b) „Erőtlen lett Damaszkusz, menekülésre készül, rémület fogta el, szorongás és fájdalom jön rá, mint a szülő 25 Ezékiel könyvében arról olvasunk, hogy az asszonyok a jeruzsálemi asszonyra.” (Jer 49,24) „Mint harcosok sorakoznak ellened templomban Tammuzt, a meghaló-feltámadó istenséget siratják (Ez (a nagy királyok), Babilon leánya! Ha meghallja hírüket 8,14); ugyanakkor bűvös szalagokat és varázskendőket készítenek, hogy prófétálva lelkekre vadásszanak (Ez 13,17kk). Babilónia királya, kezei elernyednek, szorongás vesz erőt 26 Lásd THOMPSON 1980, 284. kk. rajta, és vonaglik, mint a szülő asszony.” (Jer 50,42b.43)  A rémület, rettenet érzése szorongással párosulva leg- földjéről, összegyűjtöm a föld pereméről. Lesz közöttük 50 inkább a vajúdás testi-lelki erőfeszítéséhez hasonlítható. vak és sánta, terhes és szülő asszony egyaránt: mint nagy 51 A prófétai üzenet korabeli férfi hallgatói-olvasói számára gyülekezet térnek vissza.” (Jer 31,8) a szülés soha át nem élt élménye válik a traumatapasz- talatok leírásában képi párhuzammá az egzisztenciális fenyegetettség helyzetében.27 SZÜZEK TÁNCA Jeremiás Jeruzsálemre fókuszálva ezt a témát így dol- gozza fel: „A Libánonon trónolsz (Jeruzsálem), a cédrusok Az úgynevezett „vigasztaló könyvecskében” fordul elő egye- közt van a fészked? Hogy fogsz majd nyögni, ha rád jönnek dül ez a motívum a felhőtlen életöröm kifejeződéseként.28 a fájdalmak, mint a szülő asszonyra a vajúdás.” (Jer 22,23) Párhuzamos helyeket is említhetünk: 2Móz 15,21-et és Bír Jeremiás próféta úgy írja le itt Jeruzsálemet, mint a 21,21-et. A tánc a vallási-rituális élet alkotóeleme; helye nemes cédrusok között trónoló madarat. Veszély köze- volt az ünnepek, istentiszteletek, közösségi együttlétek ledtén a madár kétségbeesett vijjogásba kezd. Az igevers alkalmain. A tánc a vallási elragadtatás eszköze volt; a második részében a képet már továbbviszi: a vajúdó asz- hagyomány jelentős férfi személyiségek – így például Saul szony fájdalmas nyögését, amely férfifül számára bizonyára és Dávid – lelki, extatikus élményeihez is hozzákapcsolta. rettenetes lehet… Az Ószövetség korában a szüzek tánca a tisztaságot és a A szüléstematikát tekintve Jeremiásnál egy ironikus szent örömöt jelentette. Aratási ünnepeken a termékeny- hangvételű mondatot találunk, igencsak konkrét nyelvi ség, bőség megjelenítéseként szolgálhatott. megfogalmazásban. Mindenesetre érdekes gondolat, amire A „vigasztaló könyvecske” teológiai kijelentései alap- a próféta utal, hogy tudniillik a szüléshez hasonló tapaszta- vetően pozitív hangot szólaltatnak meg. A hűtlen nép latban olykor azért férfiaknak is részük van. „Kérdezzétek rehabilitációjával új lehetőség áll Izrael előtt: ez a remény meg, nézzetek utána: szokott-e szülni férfiember? Miért azzal is kecsegtet, hogy a parázna és házasságtörő asz- látok ennyi férfit ágyékára tett kézzel, mintha szülne? szonyból képletesen újra szűz lehet, és ezzel lényegében Miért vált minden arc fakó sárgává?” (Jer 30,6) visszafordítható lehetne a „bűnbeesés” folyamata. Egy pozitívabb kijelentés azért akad a könyvben: a A tánc esztétikai oldalát jelentő szépség, kellem, báj itt hazatérők nagy gyülekezetében helyet kapnak a várandós már nem a csábítás eszközei – a szépség az eredi isteni asszonyok, akik a jövendő nemzedéket hordozzák méhük- rendre mutat rá.29 Isten népe újra megtalálja helyét és ben, és viszik haza magukkal. A káhál, az újjászerveződő hivatását JHVH oldalán: „Fölépítelek még, és fölépülsz, zsidó közösség tagjai között számon tartott asszonyok Izráel szüze. Fölékesíted még magad, és kézi dobokkal lejtesz ilyen módon értékes polgárok; ám egy tüske mégis marad táncot a vigadozók közt.” (Jer 31,4) „Akkor táncolva örül bennünk a szöveget olvasva: a felsorolásban a terhes és majd a szűz, örülnek az ifjak a vénekkel együtt. Gyászu- vajúdó asszonyok a vakok és sánták után következnek. kat örömre fordítom, megvigasztalom őket, örömet szerzek Lehet, hogy egy vak vagy sánta férfi nagyobb méltósággal nekik a kiállott szenvedés után.” (Jer 31,13) rendelkezik Izrael közösségén belül, mint egy elesett és kiszolgáltatott várandós asszony? „Meghozom őket észak 28 THOMPSON 1980, 551. kk.; BRUEGGEMANN 1998, 264. kk. 27 E XUM 1993. 29 Lásd WESTERMANN 1997, 584–602. o.  A MENYASSZONY ÖRÖME örvendezés hangja, a vőlegény és a menyasszony hangja, 52 és azoké, akik így énekelnek: Adjatok hálát a Seregek Urá- 53 Jeremiás könyvében a házasságtörés és paráznaság témája nak, mert jó az Úr, mert örökké tart szeretete!” (Jer 33,11) mellett a házasságmetafora egy másik aspektusával is ta- lálkozhatunk: a házassági szövetség ünnepélyes megpecsé- telésével. A nász: férfi és nő egymásra találása a boldogság SIRATÓASSZONYOK és jólét állapotát, a minőségi, teljes életet hozhatja el. Az Énekek éneke ennek a tapasztalatnak különlegesen szép Az egyik legklasszikusabb női szerep a halottak elsira- költői kifejezését nyújtja. tása, a gyász privát és nyilvános rítusában való részvétel. A képpel: a násznép hangos, vidám örvendezésével Nyilvánvaló, hogy a nők az élet határhelyzeteiben fontos erős kontrasztot mutat Jeremiás fenyegető jövendölése. szerepet töltenek be. Ha a születés, az életbe való belépés Valójában minden az ellenkezőjére fordul. JHVH ítéle- alapvetően hozzájuk kötődik, az életből távozók kísérése tét a próféta úgy írja le, mint azt az időszakot, amikor is ilyen női feladatkör. vége szakad az ünneplésnek: nász helyett gyász köszönt A siratóasszonyok képét a próféta JHVH ítéletével Isten népére, Jeruzsálemre. „Véget vetek Júda városaiban kapcsolja össze. Isten népének sorsa a pusztulás: nincs és Jeruzsálem utcáin a hangos, vidám örvendezésnek, a jövő Izrael számára. Az erőteljes prófétai kijelentés a vőlegény és menyasszony örömének, mert rommá lesz az fogságba vitel tapasztalatának hátterén kap hangsúlyt. ország.” (Jer 7,34) „Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: „Ezt mondja a Seregek Ura: Gondoskodjatok siratóasszo- Majd meglátjátok, hogy még a ti időtökben véget vetek ezen nyokról, hívjátok őket, hogy jöjjenek! Üzenjetek a síráshoz a helyen a hangos, vidám örvendezésnek, a vőlegény és értőknek, jöjjenek ide! (…) Hallgassatok, asszonyok, az menyasszony örömének.” (Jer 16,9) „Megszüntetem náluk Úr szavára, hogy felfogja fületek, amit ő mond! Tanítsátok a vidám örvendezés zaját, a vőlegény és a menyasszony leányaitokat siratóénekre, egyik asszony a másikat e gyász- örömét, a malomzúgást és a mécsvilágot.” (Jer 25,10) énekre: Belépett ablakainkon a halál, bejött palotáinkba, Az élet a társadalmi, politikai széthullás és pusztulás kiirtotta a gyermekeket az utcáról, az ifjakat a terekről!” idején – és főleg azután – barbár, kíméletlen, örömtelen. (Jer 9,16.19–20) Valójában nem is nevezhető életnek, csak vegetálásnak; A pusztulás tényét költői kép fejezi ki: „belépett abla- már olyan közeli és mindennapos tapasztalat a halál, hogy kainkon a halál”. A legbiztonságosabb, legjobban védett értelmetlen bármilyen kevés életöröm keresése is. Minden helyekre, így a palotába is betör, mint egy rabló vagy egy konvencionális ünnepnek vége szakad.30 mérges kígyó: nem lehet elmenekülni előle. A végérvé- Ám a „vigasztaló könyvecske” üzenete értelmében Isten nyes ítélet abban a gondolatban fejeződik ki, hogy nincs kegyelmes jóakarata visszaállítja a felborult rendet. JHVH jövője, perspektívája a gyermekek, fiatalok életének – ígérete arról győzi meg népét, hogy újra lesz ünnep, újra nekik, akik a bibliai látásmód értelmében maguk az élet lesz öröm, és nyomában megszületik a hála, Isten magasz- letéteményesei.31 talása. A jól ismert 136. zsoltár liturgikus refrénjével kap A prófétai intés az asszonyokhoz szól: „Hallgassatok hangot ismét az ember reménye. „Felhangzik még a vidám az Úr szavára!” Itt, ebben a helyzetben ők az üzenet 30 BRUEGGEMANN 1998, 83. o. 31 Uo. 99–100. o.  célpontjai; ők, akik más összefüggésben a hűtlenség és minden helyzetben. A nő, ha mégis gyenge: végképp el- 54 engedetlenség megtestesítői. veszíti emberi méltóságát – lényegében meghal.33 55 Az ítélet mégsem végérvényes: lesz idő, amikor siratás Az idegen népek elleni prófétai üzenet Jeremiásnál tele helyett vigasztalás hangja hangzik majd. A siratóasszonyok a van gúnnyal, iróniával. Természetesen itt is kézenfekvő a korábbiakkal éppen ellentétes felszólítást kapnak: „Hagyd genderspecifikus tulajdonságok mint sztereotípiák alkal- abba a hangos sírást!” A „vigasztaló könyvecske” üzenete mazása. „Fegyvert (küldök) lovai és harci kocsijai ellen, értelmében lehet még jövő Izrael számára. A hazatérés az ott levő keverék nép ellen: legyenek olyanok, mint az az idegen földről, az otthonlét biztonsága JHVH népéért asszonyok!” (Jer 50,37) „Abbahagyták a harcot Babilon megvalósuló kegyelmes tette a kiállott hosszú szenve- vitézei, az erődökbe húzódtak. Odalett a bátorságuk, olya- dés után. „Ezt mondja az Úr: Hangos jajgatás hallatszik nok lettek, mint az asszonyok.” (Jer 51,30) Rámában, és keserves sírás: Ráhel siratja fiait, nem tud A felszabadításteológiák alapvető meglátása és módszer- megvigasztalódni, hogy nincsenek többé fiai. Ezt mondja tani kiindulópontja értelmében minden teológiáról ki kell az Úr: Hagyd abba a hangos sírást, ne könnyezzenek sze- hogy derüljön, és ki is derül idővel, hogy az elnyomottak meid! Mert meglesz szenvedésed jutalma – így szól az Úr oldalán áll-e vagy sem.34 Éppen ezért az ószövetségi ha- –, visszatérnek fiaid az ellenség földjéről.” (Jer 31,15–16) gyományban kikristályosodó teológiai látásmódokat a 21. századi keresztény exegétáknak is alapos vizsgálat alá kell venniük: mennyiben járulnak hozzá, illetve hogyan erősítik „GYENGE NŐK” a gyengékkel, kiszolgáltatottakkal és kizsákmányoltakkal szolidáris, felelős magatartást. A prófétai műben a nőkkel szemben általánosan megfogal- mazódó irónia és gúny legtipikusabb megnyilvánulásával is szembetalálhatjuk magunkat. A női karakter az elesettség, KONKLÚZIÓ a gyengeség, a vesztes pozíció jelképe. Az ókori Kelet patriarchális társadalmi struktúrájában az asszonyok léte E tanulmány keretén belül igyekeztem rámutatni arra a a harci virtus ellenpólusa. tényre, hogy egyes ószövetségi textusok női olvasatban A férfiak: vitézek, harcosok, katonák mindig a győztes egyenesen megalázóak, vállalhatatlanok, legjobb esetben is oldalon állnak, vagyis az erőszak oldalán. A nők nagyon kritikai megjegyzés nélkül hagyott tárgyszerű közléseknek, ritkán győznek: a meddők és özvegyek a gyenge nők kö- illetve autoriter rendelkezéseknek tekinthetők.35 zött is a legkiszolgáltatottabbak.32 Nincs méltóságuk, és A bibliai szövegek női olvasata (relecture) ezért fontos és esélyük is alig, hogy integrálódhassanak a társadalomba, a elengedhetetlen útja egy kiegyenlítettebb bibliai teológiai falu- és városközösségek, illetve nagycsaládok tagjai közé. látásmód kialakításának. Az így kibontakozó üzenet reha- A férfi, ha gyenge: asszony. A nő, ha erős: végül is nő bilitálhatja a periférián lévőket, felerősítheti hangjukat, marad, hiszen az a dolga, hogy erős és teherbíró legyen 33 „Elájul a hétgyermekes anya, kileheli lelkét, lemegy a napja fényes nappal, szégyen és gyalázat éri.” (Jer 15,9) 32 Korántsem jókívánságként hangzik Jeremiás könyvében a következő 34 SCHÜSSLER FIORENZA 1984, 45. o. gondolat: „Asszonyaik legyenek meddők és özvegyek, férfiaikat terítse 35 A feminista kritika ennek értelmében élesen veti föl a szent szövegek le a halál, ifjaikat háborúban fegyverrel vágják le!” (Jer 18,21) autoritásának kérdését. Lásd többek között: FONTAINE 1997, 84–113. o.  és újrarajzolja a téves beidegződések, előítéletek nyomán Fiorenza világított rá.36 Szükséges, hogy óvatos, mérsékelt 56 rögzült isten- és emberképet. és távolságtartó véleménynyilvánítások helyett bátrabb 57 Véleményem szerint létezik egy olyan női teológiai hangon szólaljunk meg – fölerősítve olykor az elnyomottak olvasat, amely, bár tudatos érzékenységgel tapint rá az alig hallható hangját is. androcentrikus hangsúlyokra, mégis azt is komolyan veszi, Mindazonáltal tudom és vallom, hogy a hajnal nem a hogy a Szentírásban burkoltan bár, de igenis találkozunk virrasztók műve, hanem a virrasztás ajándéka. helyenként a női perspektívával. Igaz ugyan, hogy kis búvópatakként csörgedezik, de olykor – meglehetősen ritkán – a felszínre tör. Éberséggel, kellő érzékenységgel HIVATKOZOTT MŰVEK felismerhetők, megragadhatók ezek a női erők, női hangok. A Jeremiás könyvében megjelenő, nőkkel kapcsolatos BAUDLER, Georg: El, Jahwe, Abba. Wie die Bibel Gott versteht. Patmos Verlag, Düsseldorf, 1996. megnyilatkozások között sajnos nagyobb súllyal esik a latba BRENNER, Athalya (szerk.): A Feminist Companion to the Latter az előítéletek révén rögzült, negatív látásmód: a gyenge Prophets. Sheffield Academic Press, Sheffield, 1995a. /A nők hűtlenek, szülési fájdalmaik és kiszolgáltatottságuk Feminist Companion to the Bible 8./ miatt sem irigylésre méltók; szolgálatuk ezen túlmenően BRENNER, Athalya: On Prophetic Propaganda and the Politics a csekély örömteli tapasztalat dacára a gyászhoz, az élettől of ’Love’. The Case of Jeremiah. In uő (szerk.): A Feminist való búcsúzáshoz köti őket. Mindazonáltal az exegéta – Companion to the Latter Prophets. Sheffield Academic Press, és a női teológus – feladata abban áll elsősorban, hogy Sheffield, 1995b. /A Feminist Companion to the Bible 8./ BRUEGGEMANN, Walter: A Commentary on Jeremiah. Exile and segítse, fölszabadítsa a mai igeolvasót, igehallgatót a tra- Homecoming. Eerdmans Publishing Co., Grand Rapids, Mi- dicionális szemléletmódokhoz való igazodás kényszeréből chigan, 1998. arra a tudatos, érzékeny és józan teológiai gondolkodásra, EXUM, J. Cheril: Fragmented Women. Feminist (Sub)Versions of Bib- amely elvezet egy személyes meggyőződésből vállalható, lical Narrative. JSOT Press, Sheffield, 1993. /JSOT Sup. 163./ a női témák iránt is érzékenyebb teológiai látásmódhoz. FONTAINE, Carole R.: The abusive Bible. On the Use of Feminist Fontos tényező ebben a munkában a biológiai nem (sex) Method in Pastoral Context. In: Athalya Brenner – Carole és a társadalmi nem (gender) egymástól való árnyalt meg- R. Fontaine (szerk.): A Feminist Companion to Reading the Bible. Approaches, Methods and Strategies. Sheffield Aca- különböztetése és közös felületük tudatosítása. demic Press, Sheffield, 1997. 84–113. o. A mértékadó kommentárokat olvasva az a benyomásom GORDON, Pamela – WASHINGTON, Harold C.: Rape as a Military támadt, hogy a szerzők csupán elvétve nevezik nevén a Metaphor in the Hebrew Bible. In: Brenner, Athalya (szerk.): dolgot: vagyis a genderkérdésből fakadó társadalmi előí- A Feminist Companion to the Latter Prophets. Sheffield Aca- téletek, sztereotípiák továbbra is erősen hatnak a teológiai demic Press, Sheffield, 1995. /A Feminist Companion to the gondolkodásban. A legtöbb esetben az erőszak nyelvével Bible 8./ 308–325. o. dolgozó prófétai szó a „drámai”, „erőteljes”, „kemény” JAHNOW, Hedwig et al.: Feministische Hermeneutik und Erstes jelzőket kapja. Az exegetikai kommentárokban pedig a Testament. Analysen und Interpretationen. Stuttgart, 1994. KOMORÓCZY Géza: Jeremiás, Jeruzsálem, Nebúkadneccar. In: nőiséget sértő kijelentések esetében a teológiai megállapí- uő: Bezárkózás a nemzeti hagyományba. Századvég Kiadó, tások többnyire visszafogott értékelésével találkozhatunk. Budapest, 1992. 182–209. o. Ezért hát szükséges kövek helyett inkább jó kenyeret adnunk – ahogyan arra iránymutató könyvében Schüssler 36 SCHÜSSLER FIORENZA 1984.  MAGDALENE, F. Rachel: Ancient Near Eastern Treaty-Curses and 58 the Ultimate Texts of Terror. A Study of the Language of Divine Sexual Abuse in the Prophetic Corpus. In: Brenner, Athalya (szerk.): A Feminist Companion to the Latter Proph- Társadalmi nemek és társadalmi szerepek az ets. Sheffield Academic Press, Sheffield, 1995. /A Feminist Újszövetség világában Companion to the Bible 8./ 326–352. o. M ALINA, Bruce J.: The New Testament World. Insights from Cultural Antropology. John Knox Press, Atlanta, 1981. MALINA, Bruce J. – PILCH, John J. (szerk.): Biblical Social Values and Their Meaning. Átdolg. kiad. Peabody, Hendrickson, Mass.,  CSERHÁTI MÁRTA 1998. PARSONS, Susan Frank (szerk.): The Cambridge Companion to Feminist Theology. Cambridge University Press, Cambridge, 2002. TÁRSADALMI NEMEK ÉS TÁRSADALMI R EVENTLOW, Henning von: Liturgie und prophetisches Ich bei Jeremiah. Gütersloh, 1963. SZEREPEK AZ ÓKORBAN RÓZSA Huba: JHWH az egyetlen Isten. 2. rész. A monoteizmus Izrael vallástörténetében. Teológia, 40. évf. (2006) 1–2. sz. Minden kultúrának elemi érdeke, hogy a rá jellemző 67–84. o. társadalmi munkamegosztásnak, szerepelvárásoknak bi- SCHOTTROFF, Luise – SCHROER, Silvia – WACKER, Marie-Therese: ológiai, természeti vagy isteni eredetet tulajdonítson, s Feministische Exegese. Forschungserträge zur Bibel aus der ily módon a hatalmi viszonyok öröktől fennálló, változ- Perspektive von Frauen. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, hatatlan, szilárd voltát hangsúlyozza. Különösen is áll Darmstadt, 1995. ez a társadalmi nemekhez kapcsolódó szerepekre. Az SCHÜSSLER FIORENZA, Elisabeth: Bread Not Stone. Beacon Press, ókori mediterrán társadalmak meglehetősen szigorúan Boston, 1984. STOLZ, Fritz: Einführung in den biblischen Monotheismus. Wis- ragaszkodtak a társadalmi nemek szerepeinek és kompe- senschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt, 1996. tenciáinak szétválasztásához. Mivel ezeket természetes THOMPSON, J. A.: The Book of Jeremiah. Eerdmans Publishing adottságoknak tekintették, szigorúan büntették a nemi Co., Grand Rapids, Michigan, 1980. /The New International szerepektől eltérő viselkedésformákat. A férfi és női szere- Commentary on the Old Testament./ pek megcserélése vagy akár a szabályok lazítása is tabunak TRIBLE, Phyllis: Texts of Terror. Literary-Feminist Readings of számított. Különösen is megvetés övezte a puha és nőies Biblical Narratives. Fortress Press, Philadelphia, 1984. (, effeminatus)1 férfit, aki híjával van az , a WESTERMANN, Claus: Beauty in the Hebrew Bible. In: Brenner, Athalya – Fontaine, Carole R. (szerk.): A Feminist Companion férfiasság kitüntetett erényének. to Reading the Bible. Approaches, Methods and Strategies. Az ókorban két alapvető filozófiai megoldás versengett Sheffield Academic Press, Sheffield, 1997. 584–602. o. a és az , a természeti, biológiai adottságok és az erény, az erkölcsi lehetőségek kapcsolatára nézve. Arisztotelész Politika című művében a férfias, illetve nőies tulajdonságok tipológiáját nyújtja: a férfira az önmérséklet, 1 OSIEK–BALCH 1997, 11. o.